Összes oldalmegjelenítés

Öncélú simogatás ez. Takaró alatt lélegzés: mindenki azt várja, hogy lerántsák, mellé bújjanak.

2012. január 24., kedd

Változatok padon ülésre (bővítmény)

  • Sárga az ég. A nap langyosan simogatja a megizzadt fűnyíró arcát. Korán kelt, hogy amikor nem látja senki, lehúzhassa cipőjét és mezítláb végigszaladhasson a frissen vágott nedves füvön.
    Padra ül, meztelen talpa alatt már ebédszünetet tartanak a hangyák. Mély levegőt szív fáradt tüdejébe. 


     Lassan gyűlnek a járókelők, a lábbelik visszakerülnek a lábra, indulj-t fújnak a vizes végtagra húzott zoknik.


     Végül is, boldog ember. Másodállásban.

  • Korán érkezett. Az egyetlen üres pad a ráfröcskölt víztől csillog. A pad mellett egy kút árulkodik a történtekről.

     Zsebéből egy túlhasznált zsebkendőt húz elő. Olyan gyöngéden törli a vizet a padról, mintha egy nő testéről itatná fel a szeretkezés utáni izgalmat.
    Mire kényelembe helyezi magát, két vörös fürt csiklandozza meg nyakát.

     Kézen fogják egymást és elindulnak.
    A gyermekek tovább fröcskölik a padokat. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése