Könyörgés

Első.

--Még csak ezt add meg, Uram, és többé nem kérek semmit!

A kétségbeesés utolsó szakaszai. Fűt, fát, az életed is elígéred. Azért.

Aztán, mitadazisten(!), ígéreteidet bedugod a párna alá, és sohse vetsz ágyat.

Következő.

Az izzadtságszagú ágynemű sótól nedves. Nagy szavaktól duzzad a párna. Kikandikál a Kérlek, a Mostsegítsmeg. Kezek görcsösen összekulcsolva.

A plafonra nézel és látod az égen a csillagokat. Felszaladnál Hozzá, hogy gyorsabban menjen. Létrát csinálsz ígéreteidből.

Mászol.

Minden lépéssel rövidül a létra alattad.

Fent vagy és nem látsz senkit. Csodálkozol. (?!) Nincs talaj, a lebegés módszerét ilyenkor elfelejti az Ember.

Zuhansz.

Ennél puhább tenyérbe még sohse estél. Felnézel, és megjegyzed: --Istenem, magasabb vagy, mint a képeken!

Utolsó.

Reményeidet a kertbe teregeted. Fúj a szél. Lebegnek.

Illatos párnahuzatok közt sétálgat az elégedettség.

Köszönöm.