Összes oldalmegjelenítés

Öncélú simogatás ez. Takaró alatt lélegzés: mindenki azt várja, hogy lerántsák, mellé bújjanak.

2011. december 17., szombat

(g)Átlós ágyak.

Reggel van, és én úgy várom, hogy kinyissa a szemét, mint a kutya a gazdája ébredését. Azt az egy mozdulatot, amiből tudja, hogy minden rendben van. Ma sem hagy el. 

Ráugranék, szaglászni a nyakába. 
Kutyakötelesség.


Az ólom hópehelyként lebeg a mi mozdulataink mellett. Most már biztos, hogy itt ragadok. Veled és benned. 
A lepedő összegyűrve hever a padlón. Ennél könnyebb a szerelem.


Végtagok ropogása. 
Fütyül a vízforraló. 
Mosolyogsz. 
Minden rendben. 

Szeretlek.

1 megjegyzés: