Tudom, hogy
akkor meg miért
mert én már teljesen
és ha nem, hát én
a tegnap még
hogy mára már
meg sem hallom, amit
meg sem hallod, amit
fülünk sincsen, mégis
sírunk, mert
pedig kacagni
Részlet vagyok.
Fejezz be.
Összes oldalmegjelenítés
Öncélú simogatás ez. Takaró alatt lélegzés: mindenki azt várja, hogy lerántsák, mellé bújjanak.
2014. május 22., csütörtök
2014. május 19., hétfő
Állomás
Maradj még vagy
Takarodj.
Nem bírom végignézni,
ahogy toporogsz.
Behunyom szemem,
ott vagyok, ahol
beragadt a zongora
egyik feketéje.
az aszfaltba tapadt
az átjáró cipője.
A peronon marad
minden sóhaj.
Nem megy tovább.
Csak mi megyünk,
hát menj már.
Én úgyis maradok
lekaparlak szemhéjamról.
Mire kinyitom,
hó lepi be
a megállóban
a padot.
Takarodj.
Nem bírom végignézni,
ahogy toporogsz.
Behunyom szemem,
ott vagyok, ahol
beragadt a zongora
egyik feketéje.
az aszfaltba tapadt
az átjáró cipője.
A peronon marad
minden sóhaj.
Nem megy tovább.
Csak mi megyünk,
hát menj már.
Én úgyis maradok
lekaparlak szemhéjamról.
Mire kinyitom,
hó lepi be
a megállóban
a padot.
2014. május 11., vasárnap
Minden kagylót összeszedtem, lassan a talpam alá gurul a víz.
Mindvégig tudtam, hogy
errefelé tartasz.
Kezedben tartasz engem, s
a világot mérlegre teszed,
én leszek nehezebb.
Mert súlyos az én szívem,
kedvesem.
Minden ütemmel húzza a
nyakad.
Tegnap gyorsan vert, hogy
táncolj.
Eltáncold magad.
Mindvégig tudtam, hogy
bolond vagyok,
nélküled bolondabb.
Mert súlyos az én szívem,
kedvesem.
Patakból kiszedett kő.
Messzire dobod,
a sodrás visszahozza,
Mindvégig tudtam, hogy
te vagy az.
Messziről láttam, ahogy
a hullámok föléd csapnak.
Mert súlyos az én szívem,
kedvesem.
Hullámként sodor neki a partnak.
Mindvégig tudtam, hogy
erős vagy.
Elbírsz engem, és elbírsz velem.
Mert súlyos az én szívem,
kedvesem.
Lehorgonyzott zátonyodban,
és mindvégig veled
m a r a d .
errefelé tartasz.
Kezedben tartasz engem, s
a világot mérlegre teszed,
én leszek nehezebb.
Mert súlyos az én szívem,
kedvesem.
Minden ütemmel húzza a
nyakad.
Tegnap gyorsan vert, hogy
táncolj.
Eltáncold magad.
Mindvégig tudtam, hogy
bolond vagyok,
nélküled bolondabb.
Mert súlyos az én szívem,
kedvesem.
Patakból kiszedett kő.
Messzire dobod,
a sodrás visszahozza,
Mindvégig tudtam, hogy
te vagy az.
Messziről láttam, ahogy
a hullámok föléd csapnak.
Mert súlyos az én szívem,
kedvesem.
Hullámként sodor neki a partnak.
Mindvégig tudtam, hogy
erős vagy.
Elbírsz engem, és elbírsz velem.
Mert súlyos az én szívem,
kedvesem.
Lehorgonyzott zátonyodban,
és mindvégig veled
m a r a d .
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)