Összes oldalmegjelenítés

Öncélú simogatás ez. Takaró alatt lélegzés: mindenki azt várja, hogy lerántsák, mellé bújjanak.

2018. szeptember 8., szombat

Hason lat

olyan ez,

mint mikor egész nap csak wc-re kelsz fel az ágyból
mint mikor csak azért nyitod ki az ablakot, hogy felhangosítsd az esőt
mint mikor csak azért hallgatsz hangos zenét, hogy azt higgyék nem vagy egyedül
mint mikor melltartóban elalszol, hajnali négykor a blúzod alatt kikapcsolod és a padlóra dobod
mint mikor napok óta tervezed, hogy meggyújtod a gyertyákat és befekszel a kádba, mégsem teszed
mint mikor a reggeli fény mellett rájössz, hogy égve hagytad a lámpát
mint mikor az utolsó simogatást anyádtól kaptad két hete
mint mikor az ágyad csak macskaszőrrel telik meg hónapok óta
mint mikor leesik a faladról a festmény, mert nincs erőd rendesen beverni a szöget
mint mikor végignézed a telefonkönyved és rájössz, hogy nincs, akit felhívj
mint mikor ijesztően tiszta a konyhád, mert nincs kedved enni
mint mikor frászt kapsz attól, ha kopognak az ajtódon, aztán rájössz, hogy csak a vízórát jöttek leolvasni

nincs hasonlító, csak hasonlított.